A diklofenákról régóta tudott, hogy életveszélyes, legalább annyira, mint a Vioxx, amelynek használata különböző becslések szerint csak az USA-ban 50-500 ezer ember életébe került.
Az utóbbival ellentétben azonban a diklofenák egy vény nélkül kapható, szabadforgalmú gyógyszer, amelyet az orvosok is változatlan előszeretettel írnak fel/ajánlanak pácienseiknek, a hatóságok pedig nemhogy nem tesznek ez ellen semmit, de még csak nem is figyelmeztetik az embereket a veszélyre.
De nem sokkal jobb a helyzet a gyógyszercsalád többi tagjával sem.
A diklofenák egy olyan nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszer, amely a többi hasonlóhoz képest sokkal nagyobb arányban okoz halált.
Nagyon úgy néz ki, hogy még a hírhedt Vioxxnál is veszélyesebb, amely utóbbi a hivatalos adatok szerint is több tízezer ember életét követelte, és amelyről a Gaia Health nevű tényfeltáró szervezet ennél is jóval ijesztőbb képet fest, azt állítva, hogy szedésébe félmillió amerikai halt bele.
Míg azonban a Vioxx egy vényköteles gyógyszer volt, addig a diklofenákot orvos is felírhatja, és vény nélkül is beszerezhető egyes gyógyszertárakban, a gyártása pedig olyan jövedelmező, hogy száznál is több néven kerül forgalomba, ami megdöbbentően sok.
"A vizsgált országokban széles körben alkalmaznak olyan nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszereket, amelyek jelentősen megnövelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
A diklofenák és az etoricoxib együtt az összes eladás kb. egyharmadát teszi ki ezekben az országokban.
A diklofenák magasan a legnépszerűbb nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszer annak ellenére, hogy a szedésével járó relatív kockázat ugyanakkora, mint a rofecoxib esetében, amelyet 8 évvel ezelőtt kivontak a világ piacairól szív- és érrendszeri toxicitása miatt.
A diklofenák szív- és érrendszeri kockázataival kapcsolatos információk legalább öt éve hozzáférhetők a hatóságok, az irányelvek megfogalmazói, az alapvető gyógyszerek listáinak összeállítói és az orvosok számára, és betiltásukat több felhívás is szorgalmazta.
A 2011-es, tehát meglehetősen friss eladási adatokból viszont azt látszik, hogy a fenti információknak semmilyen foganatja nem volt.
Kérem, figyelmesen olvassa el a fenti megállapítást, amelyből világosan kiderül, hogy az évek óta ismert kockázatok ellenére lényegében semmi sem változott a diklofenák felírási gyakorlatában.
Akkor mire alapozza a modern orvostudomány oly büszkén hangoztatott állítását, mely szerint gyakorlatát bizonyítékokra alapozza? Tudják, arról a mantráról beszélek, hogy a bizonyítékokon alapuló orvoslás tudományos kutatásokon alapul.
Az igazság az, hogy a modern orvoslást összességében nem a tudomány irányítja, hanem a profit.
A tudományt a gyógyszeripar óriása mindenek előtt arra használja, hogy termékeit minden elképzelhető módon ránk erőltesse.
Folyamatosan végeznek hatásosság és biztonság tekintetében hamis eredményeket kihozó látszatvizsgálatokat.
És ez a gyakorlat nem változik.
Ahányszor egy új gyógyszer piacra kerül egy igen költséges és hatásos, minden lehetséges legális médiára kiterjedő (és ez az USA-ban mindent jelent) marketingkampány kíséretében, egyik napról a másikra alakult álcivil szervezetek és betegek önszerveződő csoportjai csatlakoznak az új termék elfogadtatásának és elterjesztésének ügyéhez, az orvosok pedig szinte azonnal síkra szállnak, termékmintákat és vényeket osztogatva jóformán minden jelentkezőnek.
Aztán egy idő után elkezdenek napvilágot látni a gyógyszer káros hatásairól szóló hírek.
Ezeket azonban kezdetben "véletlen egybeeséseknek" titulálják.
A gyógyszeripar kiáll terméke mögött, és anyagi lehetőségeivel is visszaélve minden elképzelhető eszközt bevet annak érdekében, hogy a mérget minél tovább a piacon tartsa.
Az orvosok a bizonyítékokon alapuló orvoslás mantráját szajkózva kitartanak amellett, hogy a szer alkalmazásának alacsony a kockázata, teljesen figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a gyógyszeripar gyakran elferdíti a valóságot olyan eszközök segítségével, mint pl. a saját maga által finanszírozott kutatások eredményeinek meghamisítása, az eredmények egy részének elhallgatása, a statisztikák eltorzítása és saját sajtókiadványaiban megalapozatlan kijelentések tétele.
Mindez nem téríti jobb belátásra az orvosokat, akik továbbra is a bizonyítékokon alapuló orvoslás álságos dicshimnusza mögé bújva folytatják az ártalmas gyógyszer felírását betegeiknek.
Még az sincsen rájuk hatással, hogy pácienseik a gyógyszer káros hatásairól és a kezelendő problémával szembeni hatástalanságáról számolnak be nekik. És ha ez még nem volna elég: figyelmen kívül hagyják a gyógyszer kockázatairól szóló kutatási eredményeket is. K. Srinath Reddy és Ambuj Roy, a PLoS munkatársai így vélekednek erről:
"A gyakorló orvosoknak kötelességük az általuk gyakran felírt gyógyszerekre vonatkozó tudásukat folyamatosan frissíteni." [3]
Az orvosok azonban nem törődnek a fenti problémákkal.
Forrás: Heidi Stevenson: Over-the-Counter NSAID Kills, But Docs & Regulators Ignore Evidence
Fordította: Szabó-Velvárt László
Megjelent: tenyek-tevhitek.hu
Amennyiben nem a gyógyszeriparban keresed a MEGOLDÁST csontritkulásra, savasodásra:
